Az akkumulátoros elektromos járművek iránti lelkesedés lassulásával az akkumulátoripar a túlkínálat, a kapacitás kihasználatlansága és a beruházások alacsonyabb megtérülése kombinációjával küzd.
Miután az elektromos járművek iránt az elmúlt években világszerte számos piacon erős kereslet mutatkozott, a tavalyi év második fele óta az elektromos járművek szegmense sokak meglepetésére erős ellenszéllel szembesül. A kormányok és az autógyártók ambiciózus zéró emissziós (zev) értékesítési célkitűzései túlbecsülték az ev-ipar aktuális vonzerejét és azt, hogy várhatóan milyen gyorsan fog fejlődni.
Ahogy a villanyautók (ev) újdonsága elhalványul, egyre erősebbek azok a problémák, fogyasztói felismerések, amelyek továbbra is fennállnak, és amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy az ev-k széles körben elfogadott megoldássá váljanak. Ezek közül néhány a töltőinfrastruktúra hiánya, a hosszú töltési idő és az ev-k beszerzésének magas költsége. E kihívások többsége nem rövid távú, és évek, ha nem évtizedek kellenek a teljes megoldásához.
Az elektromos autók körül kialakult zaj azt eredményezte, hogy az elektromos autók ökoszisztémájában számos érdekelt fél hatalmas beruházásokat hajtott végre, az anyagbeszerzéstől kezdve az akkumulátorok jelentős gyártási kapacitásának létrehozásáig. Az elektromos járművek vártnál gyorsabb elterjedése várhatóan megnöveli az akkumulátorok iránti keresletet, ami kapacitásbővítést tett szükségessé, hogy a keresletet ki lehessen elégíteni.
A lassulással azonban az iparág most a túlkínálat, a kapacitás kihasználatlansága és a beruházások alacsonyabb megtérülése elé néz.
A beruházások visszafogása
Az iparágban az elmúlt hónapokban történt események alapján az OEM-gyártók és az akkumulátorgyártók csökkentették ambícióikat. Ez több olyan bejelentéshez vezetett, amelyekben arról számoltak be, hogy visszavonták vagy elhalasztották az akkumulátorprojektekbe történő beruházásokat azokon a piacokon, amelyeket az elektromos járművek legnagyobb növekedési központjának tekintettek.
Legutóbb arról számoltak be, hogy az Automotive Cells Company (ACC), a Stellantis, a Total és a Mercedes-Benz közös vállalkozása úgy döntött, hogy fékezi két készülő európai akkumulátorgyárát. A két üzem a németországi Kaiserslauternben és az olaszországi Termoliban található. Mindkét gyár 2030-ban várhatóan egyenként 40 GWh termelési kapacitással fog rendelkezni. A napokban demonstráltak Brüsszelben az Audi dolgozói, a háromezer főt számláló üzemben legalább ezer embert kell elküldeni, ha valóban leállítják, vagy korlátozzák a Q6 e-tron tervezett gyártási kapacitásait.
Az ACC-nek van egy üzeme a franciaországi Douvrinban is, amely már termel, és várhatóan még ebben az évben megkezdi az akkumulátorcellák szállítását. Az ACC együttesen 7,6 milliárd dolláros beruházást jelentett be a három üzembe. A lassulás fényében a három partner várhatóan az év végéig vagy a jövő év elejéig felülvizsgálja beruházási terveit.
Korábban a Mercedes-Benz is bejelentette, hogy késlelteti villamosítási terveit, és öt évvel eltolja az 50 százalékos villamosított járműértékesítésre vonatkozó célját. A Mercedes-Benz 2021-ben még azt mondta, hogy 2025-re elérik az 50 százalékos villamosított járműértékesítést (ev és hibridek), amit most 2030-ra toltak el.
Májusban a kontinentális kínai cellagyártó Svolt is bejelentette, hogy eláll a németországi üzem létesítésére vonatkozó terveitől. A Svolt azt közölte 2022-ben, hogy elkezdi 16 GWh kapacitású cellagyárának építését a brandenburgi Lauchhammerben, hogy kielégítse az európai keresletet. Az üzem a tervek szerint 2025-ben kezdte volna meg a termelést. A Svolt döntésében szerepet játszott a kontinentális kínai szereplőket sújtó európai büntetővám is.
A Volkswagen is közölte, hogy visszatartja a döntést a negyedik európai akkumulátorgyáráról. Az autógyártó célja egy új akkumulátorgyár létesítése volt Kelet-Európában, és Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot vagy Szlovákiát tekintette lehetséges helyszínnek.
„A legtöbb európai cellagyártási projekt jelenleg kihívásokkal küzd az akkumulátoros-elektromos járművek (bev) értékesítésének közelmúltbeli lassulása miatt. Az új projektekbe vagy a meglévő létesítmények bővítésébe történő beruházások az elmúlt évek folyamatos csillagászati növekedési ütemének várakozásán alapultak. A bev-eladások gyenge teljesítménye azonban 2024-ben a cellagyártók számára kihasználatlan kapacitások többletét eredményezte. Az elsősorban nikkel-kobalt-mangán (NCM) technológiára épülő európai akkumulátorok és a Kínából származó lítiumvas-foszfát (LFP) cellák közötti jelentős árkülönbség tovább nehezíti az európai cellagyártók helyzetét, különösen mivel az autógyártók igyekeznek megfizethető árú elektromos járműveket bevezetni” – nyilatkozta Ali Adim, az S&P Global Mobility műszaki kutatási igazgatója a vállalat közleményében.
Nem Európa az egyetlen régió, ahol a beruházások lassulása tapasztalható. Több jelentés szerint az OEM-gyártók és az akkumulátorgyártók Észak-Amerikában is késleltetik beruházásaikat. Az amerikai Ford autógyártó is visszavonta akkumulátoros beruházási terveit. Tavaly novemberben a Ford bejelentette, hogy leépíti michigani üzemét az Egyesült Államokban.
„Miközben továbbra is bízunk az elektromos járművekre vonatkozó hosszú távú stratégiánkban, átütemezünk és átméretezünk néhány beruházást. Mint korábban említettük, értékeltük a BlueOval Battery Park Michigant Marshallban. Örömmel erősítjük meg, hogy a Ford+ növekedési és értékteremtési tervével összhangban haladunk a Marshall-projekt megvalósításával. Ugyanakkor a beruházások, a növekedés és a jövedelmezőség egyensúlyának megteremtése érdekében megfelelő méretezést hajtunk végre. A létesítmény most több mint 1700 jól fizető amerikai munkahelyet fog teremteni a mintegy 20 GWh tervezett kapacitás előállításához” – közölte a Ford egy 2023 novemberében kiadott nyilatkozatában.
A BlueOval Battery Park Michigan a Ford Motor Company 3,5 milliárd dolláros beruházása, amely lítiumvas-foszfát akkumulátorokat fog gyártani, amelyek a Ford különböző következő generációs ev személyautóit és pickupjait fogják táplálni. A korábbi tervek szerint az üzem 35 GWh-nyi akkumulátor kapacitást gyártana évente, és 2500 embert foglalkoztatna.
Arról is érkeztek hírek, hogy az Egyesült Államok egyik legnagyobb cellagyártója, a Panasonic is késleltetheti a beruházást az észak-amerikai akkumulátorgyárak további kapacitásainak bővítésébe. A Panasonic állítólag egy harmadik üzem felállítását tervezte az Egyesült Államokban. A beruházás késedelme azonban a harmadik üzemmel kapcsolatos terveket bizonytalanná tehette. „Az ev-k terjedési sebességének függvényében kell szabályozni a beruházások sebességét” – idézték Yuki Kusumit, a Panasonic csoport vezérigazgatóját.
Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint a Northvolt késleltetheti a kanadai Montrealban lévő üzemének felállítását, amely a tervek szerint 2026-ra kezdte volna meg működését.
A Northvolt nemrégiben újabb akadályba ütközött, amikor az egyik legnagyobb megrendelője, a BMW állítólag lemondta a lítium-ion akkumulátorcellákra vonatkozó 2 milliárd eurós megrendelését. A cellák szállítása, amelyeket Európában, az észak-svédországi Skellefteåban található Northvolt gigagyárban kellett volna gyártani, a tervek szerint 2024-ben kezdődött volna. Bár a gyártás késedelmére hivatkoztak a lemondás egyik okaként, az ev-eladások lassulása miatt a BMW is felülvizsgálhatja a cellák iránti igényét.
A kereslet lehűlése a kritikus akkumulátor-alapanyagok, például a nikkel-kobalt és a lítium árának jelentős csökkenéséhez is vezetett. Az S&P Global szerint a lítium, a nikkel és a kobalt ára 2023-ban meredeken csökkent, és 2024-ben várhatóan tovább csökken.
Hozzászólás