Megállapodás született a felmelegedés-korlátozási célkitűzésben

Audi Hungaria méhlegelő

Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.     

Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, “jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza”. “Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről.”

    A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé – közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel.    A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok – lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta ez utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé.    Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.

    Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a “katasztrofális” plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran “homályos” karbonsemlegességi ígéreteket is.

    A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel.

    Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-i határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-ot tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et.    Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország – közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok – tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.